Az RTL beszámolója szerint a férfi és Etelka nevű kutyája együtt autóztak a városban, amikor a férfit megcsípte egy darázs. Mivel allergiás, azonnal félreállt, de hirtelen olyan rosszul lett, hogy már nem tudta beadni magának az allergia elleni injekciót. A kutyája próbált kijutni az autóból közben többször is hozzáért a reflektor kapcsolójához. A villogást arra járó rendőrök vették észre, akik beadták az injekciót a férfinak.
Forrás: RTL Híradó
A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói új megközelítést alkalmaztak arra, hogy kiszámolják, emberi években mérve hány évesek a négylábúak. Az úgynevezett metilációs folyamatot vizsgálták, amely a DNS-hez kapcsolódik, és az öregedés során változik. Ezek a változások nem a géneket módosítják, hanem azt befolyásolják, hogyan öregszik a szervezet az idővel. A vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: a kölyökkutyák jóval gyorsabban öregszenek, mint hittük.
Egy egyéves kutya nem egy hétéves gyereknek felel meg, hanem inkább egy harmincéves felnőttnek. Vagyis mire a kutyánk épp kinő a kölyökkorból, emberi értelemben már bőven felnőttkorba lépett. A kutatás vezetője, Trey Ideker genetikus professzor szerint utólag nézve ez logikus. „Nem volt életszerű, hogy egy hétévesnek megfelelő állat már kölyköket hozhat világra” – fogalmazott. A jó hír, hogy a gyors kezdeti öregedés később lelassul, vagyis a kutyák nem öregszenek meg egyik pillanatról a másikra. Bár az első években gyorsan haladnak előre az emberi életkorskálán, idősebb korban a folyamat jelentősen mérséklődik.
Forrás: Life.hu
A Liverpooli Egyetem kutatói több száz háztartás bevonásával vizsgálták a kutyaharapások előfordulását. Az adatok szerint ezer emberre átlagosan 19 harapás jut. A felmérésből kiderült, hogy bár a kutyatulajdonosok nagyobb eséllyel kerülnek ilyen helyzetbe, az esetek jelentős részében idegen állat harap. A férfiakat kétszer gyakrabban érte harapás, mint a nőket. Ennél is figyelemreméltóbb az a kapcsolat, amelyet a kutatók az érzelmi állapot és a kutyák reakciói között találtak.
Azok, akik szorongóbbnak vagy bizonytalanabbnak vallották magukat, nagyobb arányban váltak áldozattá.A kapkodó mozdulatok, a feszült testtartás vagy a félelmet sugárzó viselkedés a kutyák kiszámíthatatlannak tűnhet, ami védekező reakciót válthat ki. Vagyis nem feltétlenül agresszióról van szó, sokkal inkább egy félreértett helyzetről. Az eredmények alapján egyértelmű, hogy a kutyákkal való találkozások során érdemes nyugodtan, kiszámíthatóan viselkedni, kerülve a hirtelen mozdulatokat és a félelmet.
Forrás: Sokszínű Vidék
Ha valaki nem akart szőrt látni, ne tartson kutyát. Ellenkező esetben egy alapelv van, amit fontos észben tartani; a vedlést nem ússzuk meg. Rendszeresen kell takarítani, ha nem szeretnénk szőrfelhőben eltölteni a tavaszi időszakot, de szerencsére van számos praktika, amivel megkönnyíthetjük az életünket.
Szalontai Grétának, a Dogmopolite munkatársának, kutyakiképzőnek két kutyája van; egy golden retriever-, valamint egy mudi-németjuhász-keveréke. Mindkét eb „rettenetesen szőrös” és egyik sem szereti, ha fésülik. Nincs könnyű helyzetben Gréta, de így is két-három naponta, tíz percekre megfésüli kutyáit a tavaszi vedlés ideje alatt; ha összejön egy nagyobb maréknyi szőr, útjukra engedi kedvenceit. A kiképzőnek korábban olyan kutyái voltak, akik szerették a fésülést; akár fél vagy egy órán keresztül is bírták a procedúrát, mely után napokig látványosan kevesebb szőr hullajtottak. Mostani kutyáit jutalomfalatokkal ösztönzi, de vannak olyan ebek, amelyeket különböző játékokkal lehet egy helyben tartani.
De miért is olyan fontos ez? A kutyáknak fajtától függően sokféle szőre lehet, de alapvetően ún. alj- és fedőszőrrel bírnak. Előbbi rövidre nő és pihés, közvetlen a bőrfelületen húzódik végig, utóbbi pedig az, amit látunk, megtapintunk rajtuk. A kutyák az evolúció során növesztettek maguknak szőrt, hogy az időjárási viszontagságoktól – szél, eső, hideg, meleg – megvédje őket; értelemszerűen tavasszal ledobják a téli bundájukat, hogy így hűtsék magukat.
Hipoallergén kutyák
A vedlést a legtöbb kutyatartó jól ismeri; a szőr megjelenik a kanapén, fotelen, kabáton, az autó utasterében. Sokakat érinthet kellemetlenül például, ha vendégeket vár, hogy nincs egy talpalatnyi hely sem, ahová le lehetne ülni rendesen. Illetve egyesek allergiások az állatszőrre; szerencséjükre tenyésztettek ki olyan fajtákat, melyek kevesebb szőrt hullajtanak. Ilyenek tipikusan az uszkárok, melyeknek a „végtelenségig” növesztik bundájukat. Illetve vannak olyan ebek is, amelyeknek kisebb és kevesebb az aljszőre, illetve sok rövidszőrű kutyafajta is van, ezért az érzékeny állattartók is tudnak kedvükre válogatni.
Ugyanakkor ezt el kell mondani: nincs olyan praktika, amivel a vedlés lerövidíthető lenne. Maximum kényelmesebbé, praktikusabbá tudjuk tenni az év ezen időszakát pár dolog figyelembevételével. Például, ma már számos alj- és fedőszőr fésülésére fejlesztett eszköz megtalálható a piacon, érdemes lehet kísérletezni ezekből, de a kozmetikusok, kutyatrénerek is tudnak tanácsokat adni. Egyúttal vigyázzunk velük, nehogy kárt okozzunk az állatnak; az eszközökben mindenféle vágó-, kaparórészek vannak felszerelve, nem biztos, hogy teljesen veszélytelenek. Szalontai Gréta azt javasolja, amit saját kutyáival is csinál; nem kell órákat eltölteni fésüléssel, de rendszeresen, két-három naponta neki lehet állni. Segíthet, ha előtte meleg vízzel megfürdetjük az állatot, hosszan áztatjuk a bőrét, mert a pórusok így kitágulnak, és a szőrszálak, amelyeket eleve elhullajtana, könnyebben elválnak.
Ki a kertbe!
A Dogmopolite munkatársa akkor szokott időpontot kérni a kutyakozmetikába, amikor már látja, hogy a vedlés beindult. Egy kozmetikai beavatkozás után két-három napig több szőr jön ki az állatból, utána viszont ez a folyamat mérséklődik. A napi szintű fürdetést nem javasolja Gréta, ugyanis az ebek „nem erre lettek kitalálva”, és a természetközeli megoldásokat helyezi előtérbe. De a kutyabarát kozmetikumokat használva nagy baj nem lehet, ha nagyjából heti egyszer átesünk ezen.
Ma már számos szőrhullást támogató sampon található a piacon, de személyes tapasztalatai alapján ő nem látta, hogy ezeknek lenne komolyabb hatása. Az áztatás önmagában segítheti a folyamatot, és az sem árt, ha van kertünk, ahová ki lehet küldeni az állatot. Minél többet rázza le magát kint, annál kevesebb lesz a szőr bent – értelemszerűen. Ugyanez vonatkozik a többszöri sétáltatásra, amennyiben nincs kertünk.
Azért a társasházban élők számára is van egy jó hírünk: az ebek, amelyek többet vannak a lakásban, általában nem növesztenek akkora szőrt, mint kint tartott társaik. Ennek oka, hogy nem érzik ennek szükségességét, hiszen nem kell a hőmérsékletet szabályozniuk. Következtetésképpen, nekik a vedlés is egy kevésbé nehézkes folyamat.
Nincs menekvés!
Ha valaki nem akarja, hogy a berendezési tárgyai szőrösek legyenek, az ne tartson kutyát – ezzel a gondolattal tudjuk zárni utolsó fejezetünket, ugyanis ellenkező esetben elkerülhetetlen a jelenség. Amennyiben mégis szeretnénk életünket megosztani egy kutyával, nincs mit tenni, mint valahogy védeni élettereinket.
Szalontai Gréta a kanapét ilyenkor letakarja pléddel – nem csak ott, ahol a kutyák szoktak pihenni, hanem teljes egészében. Többféle anyaggal kísérletezett, és azt találta, hogy a plüss szerű pokrócokból a legkönnyebb kiszedni a hosszabb szőrt. Természetesen ezt is kutyája válogatja; minden ebnek más a szőrzete, vagyis az is változik, hogy milyen anyagba ragadnak bele igazán a szálak. Ismételjük magunkat; ne féljünk kísérletezni!
Az autóba már többféle huzatot lehet venni, olyat is, amely gyakorlatilag az egész hátsó részt lefedi. Ez jó lehet azoknak, akik sokat utaznak szőrös társukkal; minél nagyobb felületet kerítünk el, annál kevesebb gondunk lesz később. Gréta szállító boxbantartja kutyáit, ami talán a legjobb megoldás „szőrvédelmi” szempontból.
Végül nem tudunk más közölni, mint hogy a rendszeres takarítás nélkül nem fogjuk megúszni. Az elektronikai üzletekből számos olyan kábel nélküli porszívót lehet beszerezni, amelyeket erre a célra fejlesztettek ki – ám ezeknek elég borsos az áruk. A ragacsos hengerek viszont mindössze egy-két ezer forintba kerülnek, és a legtöbb ruházati áruházban kaphatók. Ezek minősége változó, de érdemes belőlük néhányat beszerezni, hogy indulás előtt a ruhánkat megszabadítsuk az odatapadt szőrszálaktól.
* * * * *
A vedlés normális folyamat, ami ugyan kellemetlen, de a kutyatartás része. Azonban egyes esetekben az állat túl sok szőrt veszít, ami mögött egészségügyi problémák állhatnak. Ha valami furcsát tapasztal, keresse fel a Dogmopolite kutyakozmetikáit vagy a DogmoVet Állatorvosi Rendelőt és Állatpatikát; kollégáink szívesen válaszolnak bármilyen kérdésre!
A kutyák szőrhullása természetes folyamat, amely fajtától, évszaktól és egészségi állapottól is függ. A HáziPatika felhívta rá a figyelmet, hogy egyes ebek azonban inkább folyamatosan növesztik a szőrüket – hasonlóan az emberi hajhoz –, így nem vedlenek látványosan. Fontos ugyanakkor tudni: ezek a fajták rendszeres kozmetikázást, nyírást és alapos ápolást igényelnek.
Tehát vannak fajták, melyek ideálisak a kutyaszőrre érzékenyek, illetve azok számára, akik szeretnék elkerülni a szőrös bútorokat és a folyamatos takarítást. És hogy ezek melyikek? Ilyen például az uszkár, a bischon frisé, valamint a máltai selyemkutya.
Forrás: HáziPatika